Hisszük, és tapasztaljuk, hogy a gyerekek sokoldalú, harmonikus tanítása járul leghatékonyabban hozzá a gondolkodásuk és érzelmeik fejlődéséhez. A gyermekek érzésekkel, egyéniséggel rendelkeznek, melyek kibontakozása önmaguk megismerésén, megélésén keresztül valósulhat meg. Foglalkozásaink célja, hogy a gyermekeket közelebb engedjük saját érzéseikhez, gondolataikhoz, lényükhöz. Mindezek miatt döntöttünk úgy, hogy az iskolai oktatást kiegészítve, létrehozunk egy olyan helyet, ahol a gyerekek mozgásos, érzékszervi tökéletesítésére is sor kerül, hiszen a célunk, hogy a gyerekek gondolkodni tudó, érző, boldog emberekké váljanak.
A tábor folytatásaként szeptembertől délutáni foglalkozásokat tervezünk indítani.
Mottónk: Az élet egy nagy játék, amit teljes odafigyeléssel játszunk.
Irigylésre méltó a gyermekekben a pillanatok megélésének módja, szoros kapcsolatuk a jelennel. A különböző tevékenységekbe való belefeledkezésükkor a külvilág megszűnik számukra, teljes egészében a pillanatban vannak jelen. Kíváncsiságuk, a környezetük megismerésére, tudásszerzésre irányuló késztetésük ösztönös.
Az oktatásban hangsúlyos szerepet kap a cselekvés útján megszerzett ismeret. A gyerekek utánoznak, saját megoldásokat kreálnak, tapasztalnak, mely által ismereteiket természetes módon szerzik a világról. Amihez saját, valós tapasztalatot tudnak társítani, azt mélyen elraktározza elméjük. Kezdetben a szűk környezetüket ismerik meg, majd ahogy nőnek, cseperednek tágabb és tágabb ismeretet szereznek a világról.
Mindeközben saját magukat is kezdik még jobban megismerni, feltérképezik saját képességeiket, mi az amiben ügyesebbek, mi az amiben gyengébbek, mi az ami örömet jelent számukra, vagy mi az amiben nem érdekeltek. Minél több tapasztalatot gyűjtenek a külvilágról, annál több információjuk lesz önmagukról is, ami segíti őket egy reális énkép kialakításában. Azonban az, hogy milyen mértékben képesek megérteni és megismerni a környező világot nagymértékben függ az érzékelésük fejlettségi szintjétől. Ezért kiemelkedően fontos a gyerekek érzékelésének (látás, hallás, tapintás), valamint mozgásuknak fejlesztése, a szokásos verbális oktatás mellett, melyre a különböző művészeti ágakkal történő megismertetés kiváló terepet biztosít, és sajnos az állami intézményekben nem kap kellő hangsúlyt ezt szerintem ki kell venni. A mozgás és az érzékelések fejlesztésének következtében fejlődik gondolkodásuk és képesek lesznek mélyrehatóbb ismereteket szerezni a világban végbemenő folyamatokról.
A gyerekek személyiségének fejlesztése során amennyire fontos, hogy megtapasztalják a sikerélményt, ugyanannyira az is, hogy a hibákat megtanulják a saját hasznukra fordítani. Hiszen ha bármi új dolgot tanulunk elkerülhetetlen, hogy hibázunk. Azonban ezeknek a hibáknak a korrigálásával, finomításával jutunk el a célhoz és amennyiben már egyszer sikerül megtalálni a helyes utat, az bevésődik az emlékezetünkbe és a következő próbálgatások alkalmával egyre könnyebben fog menni a helyes cselekvés előhívása.
Mígnem eljutunk arra a szintre, hogy már tudatos gondolkodás nélkül, szokásszerűen válaszol agyunk, megtanulja, hogyan reagáljon sikeresen. Amennyiben a tanulás folyamatában megszokássá válik a hibák folyamatos kijavításával, többféle megoldás kipróbálásával, illetve kitartásunknak köszönhetően célunk elérése, az pozitívan hat önbizalmunk fejlődésére.
Az így kialakult jó szokások nagyban segítik a gyerekek személyiségének fejlődését, az önbizalom pedig személyiségük kibontakozását.
A gyermek kíváncsiságának irányultságát karaktere határozza meg, mellyel keveset foglalkoznak napjainkban a személyiség árnyékában. A gyermek karaktere határozza meg, hogyan bánik és mire használja személyisége által nyújtott lehetőségeket. Így nem pusztán a gyermek személyiségének fejlődése fontos számunkra, hanem saját karakterének megismerése, és annak csiszolása, mely kibontakozásának keretet biztosít, és segíti őt szociális kapcsolati megerősítésében.
Iskolánkban ezen fő irányelvek mentén, a gyerekkori sajátosságokat figyelembe véve rengeteg játékkal és mozgással valósul meg a gyerekek oktatása és nevelése, hiszen
a kibontakozás útja: Karakter - (Kíváncsiság - Cselekvés - Öröm - Szokás - Személyiség – Kibontakozás) – Karakter.
Napközis tábor programok:
Kézműves tevékenységek
Rajz, festészet
Tánc
Harcművészet
Kutyás foglalkozások
Zene
Mese
Szabad játék
Kézműves tevékenységek
Kézműves foglalkozások során a gyermek kreativitása nagy mértékben fejlődik. A kezük finom koordinációs használata kedvező hatással van a gyermek mentális képességeire. A kreatív tevékenységek alatt a gyermekek alkothatnak, mely elsősorban egy új, egy jobb értékrendet és szemléletet alakíthat ki bennünk az élet számos területéről. Fejlesztő jellegűen hat a teljesítő képességre, kitartásra, probléma megoldásra. Nyitottabbá, magabiztosabbá teszi őket, melyre nagy szükség van ahhoz, hogy boldoguljanak a nagy betűs életben.
Rajz, festészet
Az alkotás folyamata alatt a jobb agyféltekét használjuk, mely a művészi és érzelmi világunkkal van kapcsolatban. Ehhez a féltekéhez tartoznak az intuíciók, ötletek, álmok, érzelmek és a gyakorlatiasság is, míg a balhoz a racionális tevékenységek. Egy kiegyensúlyozott, nyugodtabb, vidámabb természetű gyermekből később egy rugalmasabb, segítőkészebb ember lesz. A gyermekkorban megtanult alkotást, probléma megoldást és szép érzéket a későbbiekben több területen is tudja majd alkalmazni. Javítja a kommunikációs képességet és növeli az érzelmi intelligenciát is. Mivel ezeknek a foglalkozások megkívánják a figyelmet, így javítja a koncentrációt és a fegyelmezettséget is. Összegezve, csak előnye származik abból a gyermekeknek, ha ilyen tevékenységekben vehetnek részt, melyek közben sok szép élménnyel gazdagodnak is.
Tánc
A tánc egy olyan tevékenység, mely az emberi kultúrának az ősidőktől kezdve szerves része. Ma a műveltség egyik alappillére. Tánc során a gyermeknek fejlődik ritmusérzéke, finom mozgáskoordinációja melyek együttesen erősen hatnak a gyermek fejlődésére. A tánc szimbolikusan feltárja a férfi és női szerepeket, melyek megismerése jótékony hatással van szociális kapcsolatainkra. A tánc szimbolikája szerint a férfi a keret a nő pedig maga a kép. A tánc hatásait nehéz teljes egészében leírni, hisz lelkünket szépíti. Táncolni tudni egy szárny az életben, mely számos stresszhelyzetben, nehézségben jelent kiutat.
Harcművészet
A harcművészetek gyakorlásának célja jellemünk csiszolása. A problémák megoldása, melyekkel az ember találkozik élete során teszik őt érettebb, erősebb emberré. Az ajándék intézménye, problémák elvétele a valóságban a fejlődés lehetőségét lopja el a gyermektől. Bíznunk kell a gyermekekben, hogy képesek megbirkózni a velük szembe kerülő problémákkal, tanulva belőlük, csiszolva jellemüket. A harcművészet számos értékkel ruházza fel a gyakorlót. Megtanulják egymás és önmaguk tiszteletét. Megtanulják saját szabadságuk határát, amit képesek is megvédeni, és tisztelni társaik életét. Fejlődik önfegyelmük, kitartásuk, összpontosítási képességük. Kiválóan hat a gyermek fizikális, mentális és érzelmi képességeire. A harcművészetek gyakorlása során ellenőrzött laboratóriumi körülmények között képesek kialakítani egyfajta önbizalmat, ellenállóképességet a problémákkal szemben. Kialakul az attitűd, mely szerint ők saját életük irányítói, felelősei, akik képesek kezelni a problémákat és céljaikat megvalósítani.
Kutyás foglalkozások
A kutya az ember legjobb barátja. A kutyák a tévhitekkel ellentétben rengeteg pozitív hatást gyakorolnak gazdáikra és a velük együtt nevelkedő gyerekekre egyaránt. A kutyával való bánásmód szimbolikusan megtanítja a helyes hozzáállást a külvilághoz. A foglalkozásokon kiképzett terápiás kiskutyus segít számunkra. A kutyával nevelkedő gyermekek hamarabb tapasztalják meg a világ dolgait, például azt, hogy a világ nem csak körülöttük forog, hogy az állat nélkülük nem tudja ellátni magát, ehhez szükség van a gyerek segítségére. Kutatások megállapították, hogy a gyermekkorukban gazdiként nevelkedők magasabb empátiás képességekkel rendelkeznek, nagyobb felelősségtudattal. A gyermek a kutya gondozásával ugyanis megismerkedik az önfegyelemmel, a sorrendiség fontosságával. A kutya számos öröm forrása a gyermek számára. Az önfeledt játék megélése egy kiskutyával az ő tisztelete mellett óriási élmény egy gyerek számára. Összességében megállapíthatjuk, hogy a kutyákat manapság inkább nevezhetjük tárállatnak, mint háziállatnak.
Mese
Mindenki tudja, hogy kell a gyermeknek a képi segítség ami által jobban megérti, ha látja is a történetet. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a médiában megjelenő, esetleg rögzített rajzfilmek kínálatát a gyermekek jobban ismerik, mint a könyvekben megbújó csodás világot. Az utóbbi megismeréséhez erőfeszítésre van szükség, viszont az általa okozott öröm jelentősen nagyobb. Tévedés, hogy a rajzfilmek, számítógépes játékok pótolhatják a személyes mesélést.
A magyar nyelv ékesen beszél e tekintetben. Valaki képes valamire, vagy képtelen. Nyelvünk hordozza a bölcsességet miszerint képzeletünk fejlesztése szorosan összefügg képességeinkkel. A gyerekkorban hallgatott mesék emellett segítenek abban, hogy merjünk nagyot álmodni, félelmeink mellett bátran cselekedni. A mesék során a gyermek aktív részese a történetnek, hisz a történet képi teremtését ő maga végzi. Szemben a kész képekkel, amelyek ezen agyi területeket ellustítják és gyermekünk képtelenné válhat. A mese gyermekkorban olyan lelki táplálék lehet ami egész életében magával kísérheti az embert, hisz számos erkölcsi tanítást hordoznak. A kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a mesélőre figyel, hanem befelé is összpontosít, saját vágyainak megfelelő képet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt problémák megoldásában, céljai megvalósításában. A mese az ősbizalom élményét erősíti meg, azt, hogy jó a világ, jó volt ide megszületni.
Zene
A zene érzelmeink, gondoltaink kifejezésének eszköze, mely komplexitása által a gyermek közel minden képességére és személyiségére egyaránt hatással van. Egy hangszer megszólaltatása közben a motoros és hallási készségek együttes összjátékéra van szükség, ami erősen bevonja a figyelmet, memóriát és a koncentrációt. Az agynak ezek a területei elkezdenek gyorsabban fejlődni. A közös zenélés pedig egyéb készségeket, például a másikra való odafigyelést és érzékelést is fejleszti. A zene hatással van a verbális és nonverbális képességekre. A zenélés és a nyelvi képességek fejlődése között még szembetűnő összefüggést találtak a diszleksziás gyerekek körében is. Glenn Schellenberg a Toronto Egyetem pszichológia professzora egyértelműen azt tapasztalta, hogy számos pszichológiai és kognitív teszten jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik zenét tanulnak. Schellenberg előszeretettel hangoztatja, hogy a zene nem csak a mentális képességre van pozitív hatással, hanem a személyiséget is fejleszti. Óvodáskorú gyerekekkel végeztek kísérletet, és azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik zenei képzésben vettek részt, kivétel nélkül jobban teljesítettek, mint azok a társaik, akik nem tanultak zenét.
Szabad játék
Szabad játékok során önmaguk, társaik és a világ megismerésének vágyának megőrzése a cél. A gyermekek önmaguk kezdenek el kreatívan alkotni. Az élet egy nagy kaland, amit a gyermek még ösztönösen így él meg. Minden egyes fűszál, faág, levél egy új világ, és egyben egy lehetőség egy saját világ megalkotásához. Együtt játékokat, történeteket kreálnak. A közösen végzett játékok során megismerik egymást és fejlődik szociális érzékük, mely a társadalomban történő boldogulásukhoz nagy mértékben hozzájárul. A szabad játék teret enged kreativitásuk megélésnek. A követő magatartást a jelenlegi oktatási rendszer előtérbe helyezi a kreativitás árnyékába. Azonban társadalmunk fejlődéséhez önfegyelmünkön, tiszteleten túl nagymértékű kreativitásra van szükség. A jövőnk megalkotói maguk a gyermekek.
