A Dél-Olaszországban élő Marcella Primiceri még 1985-ben adta be a jelentkezését egy iskolába, ahová mindenest kerestek, arra azonban, hogy behívják az állásinterjúra, 37 évet kellett várnia. A most 58 éves asszonynak ez nem szegte kedvét, így is részt vett a beszélgetésen és végül meg is kapta az állást.
„Még most is alig hiszem el, ami történt” – mesélte a TGCOM24 újságíróinak Marcella. „Nagyon szerettem volna abban az iskolában dolgozni, ha úgy vesszük, egy évtizedeken át dédelgetett álmom vált valóra” – folytatta a nő, aki időközben Németországba költözött és több kisebb munkából tartotta fenn magát. „Németországban tényleg nagyon sok lehetősége van annak, aki tényleg dolgozni akar, az életem azonban soha nem volt olyan, mint Olaszországban. Az emberek sokkal zárkózottabbak, az én életem sem szólt nagyon másról, csak a munkáról és az otthonlétről” – panaszolta Marcella.
Mint mondta, szabadideje csak hétvégenként akadt, akkor pedig minden üzlet bezár este 6-kor, így jóval korlátozottabbak az emberek lehetőségei. Amikor megtudta, hogy övé lehet ez az állás Olaszországban, majd’ kiugrott a bőréből és azonnal csomagolni kezdett. 1 éves szerződést írtak alá, ami hatalmas öröm Marcellának, aki sosem tervezte véglegesnek a németországi életet. „Boldog vagyok, hogy újra a napfényes Itáliában tölthetem a napjaimat és végre újra mozgalmas lesz az életem” – lelkendezett a hosszan váratott álláskereső.
Forrás: Via
