A kicsik egyből csatlakoztak az épületben szabadon röpködő felnőttekhez, így már a látogatók is megtekinthetik őket; könnyen felismerhetők szürke-piszkosfehér tollazatukról és eleinte fekete, majd fokozatosan rózsaszínre váltó csőrükről. Érkezésükkel néhány hónap leforgása alatt kétszeresére nőtt az ország legnagyobb állatkerti rizspintyállományának egyedszáma.
Az indonéz szigetvilágban, elsősorban Jáva és Bali szigetén őshonos rizspinty (Lonchura oryzivora) 14 cm-es átlagos testhosszával a nagyobb termetű díszpintyfélék közé tartozik. Színezete összetéveszthetetlen: a felnőtt egyedek testének nagy részét fedő, egyszínű szürke tollazattól jól elüt a fekete „sipka”, hófehér kétoldali pofafolt és rózsaszín-élénkpiros csőr. A faj a legrégebb óta tenyésztett díszpintyféle, Európába is ő került be elsőként. Könnyű gondozása és szaporíthatósága miatt a mai napig a díszmadártartók egyik nagy kedvence, és immár Délkelet-Ázsia-szerte, Kelet-Afrikában és Észak-Amerikában is élnek virágzó kolóniái.
Mindezek ellenére az eredeti élőhelyén található populációja vészesen fogyatkozik az élőhelyvesztés, a kártevőként való irtás – nevéhez hűen kedvelt táplálékszerző helyei a rizsföldek – és az illegális énekesmadár-kereskedelem számára történő befogások következtében. Ez utóbbi veszélyforrásra igyekezett felhívni a nyilvánosság figyelmét az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) és partnerei által indított 2017-2019-es Néma erdő természetvédelmi kampány, amelyben adományozással és egy pálmaházi ismeretterjesztő szekció kialakításával a Debreceni Állatkert is részt vett.
Bár a kezdeményezés számos sikert könyvelhetett el, a rizspinty még az ideje alatt veszélyeztetett besorolást kapott a Természetvédelmi Világszövetségtől (IUCN), ami jól mutatja, hogy figyelmünk a kampány lezártával sem lankadhat – épp ezért különösen örvendetes a cívisvárosi intézmény közelmúltbeli szaporulata.
