Az őszi melankólia tökéletes ellenszereként megérkezett a "Napban" című újdonságuk, mely izgatott lüktetéssel hív táncba, miközben a mulandóságot állítja szembe a végtelennel. A dalhoz a Cannes-t is megjárt Szelestey Bianka rendezésével forgattak látványos klipet, többek között egy lyukkamera segítségével.
A "Napban" megszületése egy igazi ihletett pillanat volt Girincsi Fruzsina, a zenekar dalszerző-énekesnője számára. A kezdeti zongora-ének verzió szinte kigurult belőle, ezt színezte tovább egy elektronikus alappal, majd a fiúk - Takács Dániel (gitár), Sárosi Áron (basszusgitár) és Telek Attila (dob) - teremtették meg az igazi "Napban-érzést" a ritmikusan eltolt gitárral, a dobbal és a basszus szintetizátorral. Utóbbi egy izgalmas új íz a zenekar boszorkánykonyháján, és újdonságnak számít a magyar nyelv is. Tavasszal megjelent első albumon már helyet kapott pár magyar szerzemény, de Fruzsi mostanra szokott bele igazán az ezzel járó "meztelenségbe".
A perpētuum dalaiban egyszerre van jelen egyfajta szembenézés a saját mélységeinkkel és a bizakodás felemelő érzése is - ez alól a "Napban" sem kivétel.
Azt a lüktető érzést testesíti meg, ami visz előre, és szenvedélyes, mantraszerű szövegét hallva az ember óhatatlanul hozzákapcsolódik.
Fruzsi így foglalta össze a felvétel esszenciáját:
"A létezésünk egy ősi formáját szerettem volna reflektorfénybe hozni, amikor még az archetípusok, a természet képei határozták meg az életünket. Az volt a célom, hogy a különböző metaforák segítségével a mulandóságot állítsam szembe a végtelennel. Megjelennek benne fontos szimbólumok, mint a Nap, a szív, a fény, a láng vagy az árnyék. A 'Napban' egy intenzív lebegés a létezésünk körül, ahol a tünékenység végtelenjében táncolva elveszhetünk egymásban."
