- Mindketten a Prémium Médiaválogatott tagjai vagyunk, így gyakran látom, hogy fantasztikusan focizol. Honnan ez a fociszeretet?

- Gyermekkorom óta focizom. Dunaújváros mellett laktam, és arra felé az összes kis faluban fociztam. Dunaújváros is le akart engem igazolni, csak akkor már bejöttek a fellépések, és én inkább a zene mellett maradtam, de imádok focizni. Legjobban a kispályás focit szeretem. De bokszolok is, és minden más sportágban is megtalálom önmagam.

- Szeretnénk megtudni egy olyan titkodat, amiről eddig még nem nagyon beszéltél. Pl. a gyerekkori szerelmed, vagy egy hobbid, amiről nem nagyon tudnak mások.

- Inkább a félelmemről mesélnék, amit kevesen tudnak, de ki is nevetnek miatta. Irtózom a pókoktól. Volt már olyan, hogy kiugrottam az autóból miatta. Volt, hogy fellépésen olyan öltözőt kaptunk, ami tele volt pókokkal. Kint vártak a rajongók, hogy képet csináljak velük, és azt hallották bentről, hogy vinnyogok, mint egy kislány. Ráadásul olyan helyen lakunk, ahol sziklás a talaj, így sok hatalmas pók van arra. Egyszer feküdtünk bent a szobában a feleségemmel, és hallottam, hogy kint a nappaliban mászik a pók. A feleségem mondta, hogy ilyen nincs, hogy én hallom, és tényleg ott mászott. Emellett még kígyófóbiám is van. A Nincs bocsánat című klipem végén megfogok egy nagy kígyót. Ennek éppen az volt a célja, hogy túllépjek a saját félelmemen.

- Mi az ami tud inspirálni? Mivel töltekezel, főleg akkor, amikor alkotói folyamatokba kezdesz?

- A családom, akik nekem nagyon nagy támaszt adnak, de vannak már nagyon jó barátaim is. Eddig inkább magányosnak tartottam magam, nagyon zárkózott voltam. De ezt is már kezdem magamban legyűrni, hogy merjek magamhoz közel engedni embereket. Igazából mindenkiből tudok ihletet meríteni. Próbálom az összes üzenetemet is elolvasni, és ezekből is töltekezem.

Forrás.: Médiaválogatott Sztártitkok / Udvardi Csilla