Kiválasztott egy szerető családot, szintén két gyerekkel, de amikor elérkezett az idő, úgy érezte, mégsem tud lemondani a kislányáról. Ekkorra azonban már aláírták a papírokat, és, ahogy arra egy ápolónő is emlékeztette őt, már túl késő volt, hogy meggondolja magát.
Gallant végül lemondott legkisebb lányáról, de soha nem feledkezett meg róla, és, hogy ezt vele is tudassa, minden évben képeslapokat küldött neki a születésnapjára, és leveleket is írt. A lánya, Carrie Ruegsegger, azonban ezek nagy részét soha nem kapta meg, mivel a központ, ami az ő örökbefogadását is intézte, idő közben bezárt.
„Minden nap nehéz volt. Egész idő alatt érte imádkoztam” – emlékezett vissza az édesanya a lánya nélkül leélt évekre.
Carrie szerető családban nőtt fel, és boldog gyerekkora volt, de mindig úgy érezte, hogy hiányzik valami. Először középiskolás korában kezdte el keresni a szülőanyját, de nem járt sikerrel, a kórháznak, ahol született, nem voltak róla adatai.
Miután a törvényszéken sem járt sikerrel, Carrie egy időre felhagyott a kutatással, de egyáltalán nem haragudott a biológiai anyjára.
2014 februárjában azonban minden megváltozott, amikor Carrie is édesanya lett. Amikor a fia, Bill, megszületett, azonnal megértette, milyen borzalmasan nehéz lehetett annak idején az édesanyjának, és hogy milyen hihetetlenül erősnek kellett lennie, hogy lemondjon róla. Ő maga egészen biztos volt benne, hogy soha nem tudna lemondani Billről.
Carrie ekkoriban készült férjhez menni, és mindennél jobban szerette volna, ha az édesanyja ott lehet az esküvőn, de fogalma sem volt róla, hogy foghatna neki a keresésnek.
Végül a főnöke tanácsa szerint járt el, írt egy levelet, és megosztott egy fotót a Facebookon, amelyen a kezében tartja a levelet. Eleinte ugyan ostobaságnak tartotta az ötletet, de két napon belül több százan osztották meg a bejegyzését a közösségi oldalon, és a módszer végül bevált.
Aleshia, Carrie nővére is látta a bejegyzést, és felvette a kapcsolatot a húgával. Írt neki egy e-mailt, arról, hogy azt hiszi, testvérek lehetnek, és egy képet is mellékelt önmagáról.
Carrie azonnal felfigyelt rá, milyen sok közös vonásuk van: ugyanolyan volt az orruk, a szemük és az arcvonásaik. Aleshia ugyanakkor az édesanyjuknak is küldött egy képet Carrie-ről, és amikor Gallant meglátta a fotót, azonnal tudta, hogy megtalálta elveszett lányát.
Néhány héttel később, 2014 áprilisában Carrie végre találkozhatott az édesanyjával. A nő így emlékezett vissza a megható pillanatokra: „Azt hiszem, még csak nem is köszöntünk egymásnak. Csak annyit mondtunk: Szeretlek. Olyan régóta vártam, hogy találkozzunk.”
Így Carrie álma is teljesülhetett, az édesanyja ott volt az esküvőjén, és azóta is részei egymás életének, és szinte minden nap beszélgetnek.
